Kukoricatoxin körkép a 2024-es betakarítás után
Az agraragazat.hu 2024-es, betakarítás után íródott cikkét foglaltuk össze, melyben a toxinhelyzetet veszi górcső alá.
Toxinokról röviden
Az emlősök számára az aflatoxinok, különösen az aflatoxin B1, a legmérgezőbb hatású. Az aflatoxin B1-gyel szennyezett takarmány fogyasztása után rövid időn belül a méreganyag bejut a tejbe is. A túlzott aflatoxin fogyasztás májbetegségeket, autoimmun betegségeket és szívgyulladást okozhat. Az idén a gyapottok-bagolylepke kártétele és a kedvezőtlen időjárás miatt fokozott aflatoxin-termelődés tapasztalható, amit a DON és ZON toxinok jelenléte is súlyosbít. A kényszerérés és a nyár végi esőzések tovább növelhetik a toxin szintet.
A hivatkozott cikk a kukorica aflatoxin problémájával foglalkozik Magyarországon, ahol az uniós rendelet 20 ppb-ben maximalizálja az aflatoxin B1 megengedett mennyiségét a gabonában. Azonban a takarmánygyártók és az etanolipar már 5 ppb feletti értékeket is visszautasítanak, mert a feldolgozás során koncentrálódik a méreganyag. 2022-ben a Mertcontrol a kukoricaminták 40%-ában mutatott ki 5 ppb-nél magasabb, 10%-ában pedig 20 ppb feletti méregszintet, míg idén az arány 30%, illetve 15%. Az ukrán importtal kapcsolatban a korábbi híresztelésekkel ellentétben az aflatoxin-szennyezettség elhanyagolható volt, viszont a DON-toxin miatt a szállítmányok 15–20 százalékát kellett visszautasítani.
A szakemberek a fertőzött termény átrostálását és ózonos fertőtlenítését javasolják, valamint a termelőknek a gyorsmérőkkel történő ellenőrzést, bár ez a módszer nem pontos. A kukoricacsövekre a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke hernyója jelent veszélyt, a védekezés költsége hektáronként 23–33 ezer forint. A raktározás során a helyzet romolhat, ezért a toxinos tételekkel mielőbb kezdeni kell valamit. Alternatív megoldás lehet a kukorica tejsavas erjesztése, etanolgyárnak értékesítése, vagy a szárítás, de ez utóbbi kockázatosabb lehet. A hűtve tárolás segíthet stabilizálni a gabona minőségét.
Létezik technológia a silóban tárolt termény ózonnal való csírátlanítására is, de ehhez még nincsenek kiforrott technológiai előírások és a hazai silótornyok mérete sem kompatibilis az elérhető ózongenerátorokkal. A piaci szereplők csak szeptemberben panaszkodnak a toxintartalomra, de később a kifogásolt tételek is eltűnnek a piacról, így nincs motiváció a technológiafejlesztésre.
